TRIANON 100
Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról
Beregszászi Olga: Mi nem felejtünk, nem felejthetünk
1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásának perceiben, szerte az országban, megkondultak a harangok. Keserves bongásuk az elszakított országrészek jajszavát felerősítve hullámzott a Kárpát- medencében, s utoljára verték vissza ezt a harangszót – még magyarként – a Kárpátok bércei.
A tulajdonképpeni aláírás - a Párizs melletti Kis-Trianon palotában - már csak formalitás volt, pontot tettek annak a folyamatnak a végére, amelynek során a győztes hatalmak titkos szerződésekben már évekkel korábban megegyeztek az ezeréves Magyar Királyság feldarabolásáról a hozzájuk csatlakozókkal, az antant háborús érdekeit kiszolgálókkal.
Így kerültek színmagyar lakta területek - a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Bácska, Bánát, Muravidék és Őrvidék lakosai – idegenek birtokába. A Magyar Szent Korona országának 325.411 km2-es területéből Romániának 103. 155 km2 (31,7%), Szerbiának 63.108 km2 (19,3%), Csehszlovákiának 61.503 km2 (18,9%), Ausztriának 3.905 km2 (1,2%), Lengyelországnak 651 km2 (0,2%), Olaszországnak 21 km2 jutott. Felosztásra került az ország területének 71,4%-a! Így maradt a magyarnak 93.068 km2, azaz 28,6% ! Ezért lett a jelenlegi csonka Magyarország az egyetlen olyan ország a világon, amely körös- körül csak saját, volt országrészeivel határos.
Kisebbségi sorba süllyesztettek Csehszlovákiában 1 millió 84 ezer, Romániában 2 millió 200 ezer, Jugoszláviában 620 ezer, Ausztriában 80 ezer, Olaszországban 6 ezer magyart.
A mezőgazdasági termelést illetően a búza vetésterületének 54,3, a rozsnak 37,1, az árpának 52,7, a zabnak 67,8, a kukoricának 65, a burgonyának 60,9 százaléka került határon kívülre. Erdőterületeinknek 86,6 százalékát szakították el tőlünk. A papírgyárak termelési értéke a Trianon előtti időknek mindössze 1 százalékára zsugorodott! A ránk kényszerített diktátum rendkívül érzékenyen érintette a vas- és acélgyártást, a textilipart, a cement – és üveggyártást, a malomipart és a faipart. Sóbányáink kivétel nélkül, kőbányáink nagy része, a vasércbányászatnak szinte teljes egésze, ásványi fűtőanyagkészletünk jelentős része- különösen a barnaszén és földgázvagyon – az elcsatolt területeken maradt. Elvitték valamennyi arany, ezüst és rézbányánkat. Széttördelték kereskedelmünk összekötő csatornáit, az utakat, vasutakat, telefonvonalakat, megfosztották az országot egyetlen tengeri kikötőjétől, Fiumétől. A vasútvonalak 57,8, közútjaink 60,3 százaléka került a megmaradt országrészen kívülre. Nagyvárosaink szinte kivétel nélkül az elcsatolt területekre kerültek. Így szakadt el az anyaországtól Pozsony, Dunaszerdahely, Komárom, Léva, Kassa, Beregszász, Nagyvárad, Temesvár, Arad, Szabadka, Újvidék, Muraszombat és Felsőőr.
1920. június 4-én, 100 évvel ezelőtt a történelem egyik legmegalázóbb diktátumával Magyarországot gyakorlatilag kivégezték.
József Attila: Nem nem soha! - Koncz Gábor előadásában
